9/14/2013 07:34:00 de.
függő
Jon Martello tárgyiasít mindent az életében: a lakását, a verdáját, a családját, a vallását és természetesen, a csajait. A haverjai Don Jonnak hívják, mert minden hétvégén "tízpontos" nőket visz haza. Ám a legjobb éjszaka sem hasonlítható ahhoz az örömhöz, amit a számítógép előtt ülve érez erotikus filmeket nézve. Többet és többet akar, ezért belevág egy komolyabb kapcsolatba egy gyönyörű lánnyal, hogy új tapasztalatokat szerezzen mind testileg, mind lelkileg.
A tízedik jubileumát ünneplő CineFest nyitófilmjének ismét egy nagyszerű darabot sikerült kiválasztani, ugyanis a Don Jon, mint azt már csiripeltem, sokkalta több egy pusztán átlagos csajozós dramedynél. Joseph Gordon-Levitt ezzel debütált rendezőként, és helyenként kézzel fogható az amatőrség, az 'első film' hatása, mégis kiválóan szórakoztatott. Arra már csak halkan térnék ki, hogy nem könnyű témát választott elsőre, és ugyan jelen van a szokásos amerikai álszentség, ugyanakkor a valóéletből merít, és közben tanít is. Felkészít esetleges életszituációkra, és tanácsokat osztogat.
Egészen sok dologgal tudtam azonosulni, így számomra ez egy szépen felépített film, bár érezhető, hogy néha elvész egy pillanatra, így lényegében ez az egyetlen gyengéje. Lassan rátérek a lényegre, hiszen erre a filmre sokan azért váltanak majd jegyet, hogy láthassák Scarlett Johansson bájait, hogy mennyire jó nő is. Nos, ScarJo nem könnyíti meg a dolgomat, és nem fogtok szeretni azért, amit írok róla, de az ő karakterét csíptem a legkevésbé. Testileg hiába bomba nő, nekem arcra kevés - igen, a való életben is -, de ami még ettől is fontosabb, hogy olyan módon állítják be, hogy amíg meg nem szólal, addig oké, de utána maximum egy egyéjszakás kalandnak való.
Johansson tehát teszi a dolgát, játssza az angyalbőrbe bújt jó lányt, közben pedig legbelül egyre inkább egy megkeseredett bestiára kezd hasonlítani. Túlreagálja a dolgokat, és van itt még egy kényes téma, ugyanis ő kapta a fehérbőrű feka szerepét, amit a szó legszorosabb értelmében értsetek. Számtalan előnytelen vonással rendelkezik, de meghagyok nektek a filmre. Mindamellett, hogy 'tökéletes' családot választottak a címszereplőnek, Tony Danza szinte mindenkit felülmúl a maga köreiben, és akkora grimaszokkal oldja a hangulatot egy-egy egyébként feszültebb szituációban, hogy sikerült nem egyszer szétröhögni az agyam. Máskülönben pedig tipikus apa, aki elé sokszor görbe tükröt tart az élet… na meg a kedves neje is. Brie Larsont is eléggé eltalálták, helyén volt, mint London.
Joseph Gordon-Levitt nem könnyítette meg a saját dolgát sem, viszont annyira élethűen alakítja a címszereplőt, hogy semmi kétség afelől, mennyire tehetséges színész. Bár, ez sem újdonság, hiszen gyerekkorától színészkedik, szóval van már némi rutinja. A karakterével nagyrészt együtt tudtam érezni, aminek több oka is van - ha akarjátok, félreértitek, ha nem, nem. Ő viszont úgyis megmondja a tutit a filmben, ez mindig jusson eszetekbe! Visszatérve Don Jonra, a név is nagyon találó, és JGL kellően macsó ahhoz, hogy ezt bekajálják tőle, de már megint elkalandoztam. Szóval itt van nekünk egy ilyen csóka, aki halomra falja a nőket, minden estére jut neki egy, közben mégsem tud egyikben sem igazán elvészni. Nem akarok filmélményt rontó tényezőkkel jönni, tehát SPOILERVESZÉLY, de emlékeztek, amikor az egyik posztban rákérdeztem, hogy vajon Julianne Moore is meglesz-e neki? Nem tévedtem, sőt, számomra világos volt, mint a nap, hogy ő is be fog következni. De ettől jóval több áll a dolgok hátterében, ami pedig már történelem - számomra. SPOILERZÓNA VÉGE
Azt hiszem, valamennyi pasi át tudja majd élni azt a szituációt, amiben Don Jon szenved, de nézzük Julianne Moore-t, aki sokkal inkább nő a filmben, mint ScarJo. Pedig előbbi 24 évet ver utóbbira, persze ne említsük egy kategóriában őket, de tényleg Moore a hús-vér nő, míg ScarJo csak egy műanyag, nyivákolós cicababa. Nyilván itt a két karakterről beszélek, nem Johanssont savazom.
Durván elgondolkodtató film a Don Jon, amit a legkevésbé sem gondoltam volna, bár JGL eddigi munkásságát elnézve sejthettem volna, hogy nem tucat hollywoodi klisés dramedyt ad majd ki a kezei közül. Rezgő léccel, de megvan a 9/10, és nem szándékosan, de tényleg elgondolkodtatásra késztet.
