8/28/2010 10:10:00 de.
függő
Luke a város színes underground táncos-életet kezdi el kutatni, vadászva egy különleges tehetségre, aki segíthet megnyerni a nagy versenyt csapatának. Végül rábukkan két táncosra, akikre mindenképp szüksége van: Natalie (Sharni Vinson), a titokzatos utcai-táncos és Moose (Adam Sevani), a vicces újonc. Natalie azonban valamit titkol, ami tönkreteheti bimbódzó kapcsolatukat és minden egyebet, amit a tánccsapattal eddig felépített. Lassan közeleg a verseny napja, amire egy verhetetlen koreográfiát sikerült összeállítani, az egyetlen apróság, hogy azt a „Samurai”-ok ellopják. Az idő szorít, Moose a régi bandájához, az MSA-hez fordul segítségért. Vajon a Pirates és az MSA segítségével képes lesz egy teljesen új táncot összehozni az utolsó pillanatban? És az elég jó lesz ahhoz, hogy a világ legjobb táncosait legyőzzék?
Hölgyek, urak, a Step Up 3D összteljesítményben nálam túlszárnyalta az első részt, természetesen a story nagyon sablon lett, és már az első 10 perc után tudod, mi lesz a vége. Úgy gondolom, itt a történetnek nincs nagy jelentősége, hiszen túl sokat nem tudtak vele kezdeni, viszont volt egy rakat baromi-jó koreográfusuk, ami kiemeli az egész filmet a mai átlagos cuccok közül. Jon Chu a förtelmes (kivéve táncok) második rész után gőzerővel rákapcsolt, és megmutatta, hogy tud, ő rendezi, ha van mögötte több kraft!
Nagyon kevés percre lazít a film, jöttek a jobbnál-jobb táncok, és csak néztem ámultan, hogy bizony tudnak valamit. A zene és a tánc összhatása nálam nagyon átjött, azt hiszem ezzel a részével szintén telibe találtak, úgyhogy, akinek bejött a bemutató, azt biztos jól fog szórakozni. Természetesen kerültek bele romantikus szálak is, amik nem igazán tudtak kibontakozni, mert nem jutott rá idő, és ha már az időről írok, a World Jamnek azt a részét picit eltolták, hogy először még felkonferálja a műsorvezető a show-t, aztán már egyből az a pár potenciálcsapat tolja, és a többieket meg sem ismerhetjük. Bár tényleg ez legyen a legnagyobb baj, csak egyszerűen látszott, hogy itt külön a két rivális bandára fókuszáltak, a többieket kihagyva a buliból. A táncjelenetek közül talán kimaradhatott volna a vizes rész, mert annak alapötlete, tuti, hogy a második részből származik. Viszont a kedvenc jelenetem egyértelműen a „fagyis kocsiból szól a zene, és NY utcáin táncolnak” rész.
A szereplők kiválasztásával szintén nem mentek mellé, mindenkinek jól állt a szerep, és szerethetőek voltak a karakterek, bár nálam főként a fiatal Adam G. Sevani vitte a fámát, akire tényleg iszonyat jó karaktert írtak, és kegyetlen jól táncolt. Most nézem, hogy a második részben is jelen volt a srác, bár nekem nem rémlik. Rick Malambri és Sharni Vinson aranyos párost alkottak, de igazából színészként őket nem tudom értékelni, hanem inkább a tánctudásukon fekszik a hangsúly. Joe Slaughter volt a rivális csapat „fő-gonosza”, aki valóban egy irritáló személyiség, és nem az a kedvelhető fazon.
Örülök, hogy összességében nem ragadtak le, hanem csempésztek bele egy vagon nevetős részt, ugye természetesen a zene az 100%-on teljesített, és mint film nem tudott sokat, de az összképe főként a táncok, és a pár különösen jó fej karakter miatt egy 10/8-nál áll meg nálam. Nem tudom, hogy az angolok StreetDance 3D-je mit fog tudni felmutatni ezek után, de kíváncsi leszek rá.
- IMDb
- Magyar bemutató:
