10/28/2013 07:25:00 de.
függő
Egy elhagyatott kunyhó. Egy ősi átok. Sátáni gonoszság. Az eredeti, kiirthatatlanul klasszikus változat producerei összefogtak, hogy újraálmodják a vérfagyasztó mesterművet. Öt fiatal talál egy rejtélyes és kegyetlen erejű könyvet. Egyikük képtelen ellenállni a kísértésnek, és szabadjára engedi belőle a gyilkos démont. Vérszomjas hajsza veszi kezdetét, melynek ő és barátai a célpontjai. Vajon ki marad végül életben és épen, hogy megállítsa azt a pokoli erőt, amely csak egyre vágyik: a pusztításra?
Eljött a gonosz ideje. Odakint szanaszét hype-olták Fede Alvarez horrorját, ami valóban egy mocskos darab gyomorforgató jelenetekkel, ahogyan egy igazi horrorfilmhez illik. Azonban nagyon minimálisan mégis vegyesek az érzéseim, de összességében inkább pozitív benyomást keltett, mint negatívot. Létezik olyan horrorfilm, ami nem arra a történetvázra épül, hogy néhány fiatal kiruccan egy erdei/tóparti faházba? Nyilván jelen esetben ez megbocsátható, hiszen újragondolásról beszélünk, tehát az alapoktól nagyon nem volt szabad eltérniük, de hogy a '80-as évek óta mennyire elhasználták már ezt. Szóval, ha a történetét nézzük, egyszerre lehet hangot adni a fanyalgásnak, és ennek ellenkezőjének is.
Alvarez jó kezekben volt már csak abból a szempontból is, hogy az eredeti film rendezője, Sam Raimi producerként bábáskodott a projekt fölött, és így harminckét évvel később azért teljesen más technológia állt rendelkezésükre, hogy eljátszadozzanak ebben a véresen brutálisra álmodott világban. Súlyos, és a 18-as karika sem véletlen, itt bizony szó sincs arról, hogy bármit is el akarnának rejteni. Utoljára a Fűrész (Saw) tudott meglepni, illetve annak a nézése közben éreztem, hogy lassan olyan szintre emelik a szereplőket érő brutalitást, hogy már alig veszi be a gyomrom. És hát, igen, majd egy évtizednek kellett eltelnie, hogy ez újra megtörténjen.
A vér, a vér, a vér. Próbálok nem részletekbe menően írni róla, de igazából nehéz, és akik végiglapozták már valahol a film jelenetképeit, pontosan tudják, hogy mire számítsanak. A bőrkötetes könyv körüli mítosz is meglehetősen durva, bár ezt a promóképek alapján közel nem gondoltam volna. A vér, mint kellék olyan mértékben és mennyiségben jelenik meg a vásznon képernyőn, hogy szinte a nézőt is ebben hagyják ázni. Ezáltal kicsit jobban átérezhető a fiatalokat ért tragikus események sorozata, és végül is, ha eltekintünk az előbbi történetből adódó malőrtől, egyet mindenképpen kijelenthetek: szépen végigvezették a másfélórás játékidőt, és nem kiszámítható.
Jane Levy parádésan kétségbeejtő alakítással tűri az őt érő kegyetlen átkot. Mindenki nagyon jó, de főleg Levy annyira átütő módon keltette életre az egyébként is problémás tinédzserlányt, hogy helyenként már-már megijedtem tőle. Pár részét láttam A kondom el van vetve (Suburgatory) című sorozatának, de a fene se gondolta róla, hogy ilyenre is képes. Jessica Lucasnak már nem idegen ez a közeg, és számomra sem volt furcsa őt egy ilyen filmben látni. Lou Taylor Pucci hatalmas arc, nagyon ütős kinézetet kapott, amolyan elvont figura, akinek megvannak a maga zizijei, mégis eszénél van. Shiloh Fernandez már egy fokkal tipikusabb karaktert játszott, Elizabeth Blackmore-nak pedig a történet szőkéje szerep jutott, amivel gyönyörű szépen boldogult.
Sajnálom, hogy nem moziélményként élhettem át ezt a filmet, és így, hogy összeszedtem a gondolataimat, az eredetileg nyolcasnak szánt pontszám helyett elfér rá a 9/10, mert a horrorfilmek nem feltétlenül a történetről szóltak. De még ha azt vesszük, hogy igen, akkor hiába sablon az erdei ház helyszín miatt, ugyanakkor a kiszámíthatóság már nem jellemzi, és ez némileg mentőövként hat.
