Johnny Depp interjú

A ComingSoon.net a minap kereste fel Johnny Deppet, akit a március 4-én mozikba kerülő Alice Csodaországban mellett a The Touristról és a Dark Shadowsról is kérdeztek, melyben ismételten Tim Burton rendezi.

ComingSoon.net: Johnny, Te és Tim Burton elég régóta dolgoztak már együtt. Ez volt a hetedik közös filmetek?

Johnny Depp: Azt hiszem. Úgy valahogy.

CS: Mikor felkeresett az Őrült kalapos szerepével, hogyan reagáltál?

Johnny: Őszintén szólva, elég lett volna annyit mondania, hogy Alice, és már akkor benne lettem volna. Bármelyik karaktert eljátszottam volna, amelyiket Tim felajánlja, de azért örültem neki, hogy épp az Őrült kalapos volt az. Mégpedig azért, mert nagy kihívás volt megfejteni ezt a fickót, feltárni a karakter mélységeit.

CS: Az Őrült kalaposnak egy szörnyű tragédia árnyékolja be a múltját, ami az eddigi Alice Csodaországban filmekben nem jelent meg. Mondanál erről pár szót?

Johnny: Azt hiszem, épp ebből jön az egész Őrült kalapos dilemma, és az a mondás is, hogy „őrült, mint egy kalapos”. Ha így tekintünk a kalaposra, az egész jelleme eléggé eltorzult, az érzelmei is meglehetősen korlátoltak. Nem egy egyszerű őrülttel van dolgunk, de egészen szélsőséges tettekre képes, és nagyon komoly hangulatváltozásai vannak. Nagyon érdekes volt ezeknek a feltérképezése.

CS: Mikor elkezdtél színészkedni, gondoltad, hogy ennyire sikeres karriert futsz majd be?

Johnny: Egyáltalán nem. Fogalmam sem volt róla, mi fog történni, de nem is lehet. Ebben a szakmában gyakorlatilag lehetetlen bármit is megjósolni. Szóval, lövésem se volt, de reménykedtem. Úgy értem, miután megcsináltuk John Watersszel a Cry Babyt és Timmel az Ollókezű Edwardot, már tudtam, hogy mit szeretnék, merre szeretnék elindulni, de biztosra vettem, hogy még mielőtt belevághatnék, meg fognak benne gátolni, de szerencsére még mindig itt vagyok.

CS: Te és Tim jó pár filmen dolgoztatok már együtt. Mennyiben változott a kapcsolatotok mind szakmai, mind személyes értelemben a film forgatása során? Tim azt mondta, hogy valahányszor együtt dolgoztok, mindig megleped őt. Te is így érzel vele kapcsolatban?

Johnny: Igen, valahányszor elkezdünk Timmel dolgozni valamin, már a kezdetektől fogva teljesen magától értetődőnek tűnik az eljátszandó karakter, de aztán elkezdek agyalni, hogy biztos van valami csavar a dologban: „Jézusom, vajon most fogok neki csalódást okozni?” Nagyon igyekszem, hogy mindig valami mással rukkoljak elő, mint amiket már megtapasztalt, vagy amiket együtt megtapasztaltunk, és ezzel szerintem inspiráljuk őt, hogy további döntéseket hozzon a karakterrel kapcsolatban. Szóval, gyakorlatilag arról van szó, hogy próbálom nem leégetni őt.

CS: Rengeteg csodálatos karakterrel ajándékoztál meg minket, melyekre mindnyájan jó szívvel emlékezünk. Mikor valami újat kell eljátszanod, mint most az Őrült kalapost, vissza szoktál nézni a korábbi munkáidra, hogy „ez talán egy kicsit túl Ollókezű Edwardos, vagy túl Jack Sparrow-s?” Vissza szoktál ezekre tekinteni, hogy meggyőződj róla, hogy nem ismétled önmagad?

Johnny: Egyszer mindenképpen elérkezel ehhez a ponthoz, nekem főleg azért volt ilyen, mert elég sokszor játszom angol karaktereket, így sokszor kell angol akcentussal beszélnem, és ilyenkor előjön, hogy „ez most kicsit Jack kapitányos, ez egy kicsit Willy Wonkás, vagy Csokoládés”. Szóval mindig nagyon oda kell figyelni arra, amit csinálsz, de ez a dolog velejárója, egy nagy kihívás, amit lehet, hogy elbuksz. Benne van annak a lehetősége, hogy pofára esel, de szerintem ez egy egészséges dolog egy színész számára.

CS: Ha a következő filmed egy számítógépes technológiával készülő mozi lenne, felvennél öltönyt a szerep kedvéért, ahogy az Avatarban csinálták?

Johnny: Nem is tudom. Milyen színű öltönyről lenne szó?

CS: Feketéről.

Johnny: Fekete? Az jól megy a szememhez. Felvenném. Igazából bármit felvennék, nyilvánvalóan nem igazán számít, hogy miben vagyok. Nézz csak rám. Nem izgat, miben vagyok.

CS: A Timmel közös filmjeid és karaktereid közül melyik a gyerekeid kedvence?

Johnny: Elég vicces, mert miközben nézték, folyamatosan párhuzamot vontak a karakter és köztem, de az Ollókezű Edward a kedvencük.

CS: Miért pont az?

Johnny: Hozzám hasonlították a karaktert, és rájöttek, hogy az apjukban is megvan ez az elszigeteltség és magányosság. Egy tragikus karakter, így nem lehetett könnyű nekik. Elsírták magukat, amikor nézték a filmet.

CS: Úgy tűnik, nagy rajongója vagy a XIX. század fantasy irodalmának. Az Álmosvölgy legendája, a J.M. Barrie film, és most az Alice Csodaországban is ilyen.

Johnny: Remélem, a következő ilyen filmem A hasisevő lesz. [nevet]

CS: Mi vonz ennyire ennek a korszaknak az irodalmában?

Johnny: J.M. Barrie-vel és a csodálatos karaktereivel kezdődött, de szeretem Lewis Carrol műveit is, vagy a franciák közül Baudelaire-t, vagy Edgar Allan Poe alkotásait. Ahogy Tim mondta egyszer Lewis Carrolról, csak kinyitod valamelyik könyvét, mondjuk a The Flowers of Evilt, elkezded olvasni, és úgy érzed, hogy olyan, mintha ma íródott volna. Ez egy olyan időszak volt, amikor időtálló művek születtek. Szóval, igen, nagyon szeretem ezeket a szerzőket.

CS: Mikor olvastad először az Alice-t, és milyen hatással volt rád? Danny Elfman említette, hogy emlékszik, hogy a könyv borítóján Alice nyújtott nyakkal látható, és ezzel a képpel a fejében nőtt fel, és nagyon félt tőle.

Johnny: A hosszú nyakakkal nekem is gondom van, lehet, hogy épp az Alice miatt. Na, jó, nem. Homályosan emlékszem rá, hogy úgy ötéves lehettem, amikor elkezdtem az Alice különböző változatait olvasni, és a lényeg a karaktereken volt. Mindig is ismerted ezeket a karaktereket. Mindenki jól ismeri őket, mert nagyon jól meghatározott karakterek, és szerintem ez lenyűgöző. Még akik nem olvasták a könyvet, azok is jól ismerik ezeket a karaktereket, és tudják őket hová tenni. Érdekes, hogy nagyjából egy évvel Tim megkeresése előtt olvastam el újra az Alice Csodaországbant és az Alice Tükörországbant is, és rengeteg új dolgot találtam bennük. Ha most újra elolvasnám, biztos megint rengeteg olyat találnék, amit eddig nem vettem észre. Folyamatosan változik ez a könyv.

CS: Mesélnél egy kicsit a The Touristról és, hogy milyen Angelinával dolgozni?

Johnny: Még nem csináltam semmit.

CS: Mikor kezdtek forgatni?

Johnny: Azt hiszem, kedden.

CS: Mi fogott meg a projektben?

Johnny: Kedvelem a francia változatot, nagyon is. Egy jó barátom is szerepelt benne, és úgy gondoltam, érdekes lenne megismerni ilyen típusú karaktereket. De sosem tudhatod, mi fog történni. Gyanítom, lesz néhány lesifotós Velencében.

CS: Johnny, azt hallottuk, hogy a következő Karib-tenger kalózaiban nem lesz benne Keira Knightley és Orlando Bloom. Ez azt jelenti, hogy Jack fog a történet középpontjában állni?

Johnny: Így igaz, nem fognak szerepelni a filmben. Nem tudom, nem hiszem, hogy túlerőltettük volna Jack Sparrowt valamelyik részben. Mindenkiről fog szólni.

CS: Egy kicsit haboztál, amikor Dick Cook kiszállt a projektből. Mi győzött meg végül?

Johnny: Az egyik dolog, ami meggyőzött, hogy beszéltem Dick Cookkal, aki egy olyan ember, akit nagyon tisztelek. Ez nagyon sokat segített. És az is, hogy tudtam, egy teljesen más perspektívából fogjuk megközelíteni a dolgot. Új rendező lesz, Rob Marshall személyében, és a történetben is lesz pár érdekes csavar.

CS: Mit mondott Dick Cook a távozása után?

Johnny: Igazi úriember módjára kezelte a dolgot.

CS: Szerinted idén megkezdődik a Dark Shadows forgatása, vagy tovább csúszik a dolog?

Johnny: Szerintem idén hozzákezdünk. Nagyon remélem.

Címkék: Alice csodaországban, Dark Shadows, interjú, Johnny Depp, The Tourist