A történet középpontjában egy viking tinédzser, Hablaty áll, aki Berk szigetén tengeti napjait, ahol a sárkányokkal való küzdelem a napi feladatok közé tartozik. Ám mikor elérkezik a beavatás ideje, hősünk bebizonyíthatja rátermettségét a törzsének és édesapjának. Csak akkor van bökkenő, amikor találkozik egy sebesült sárkánnyal, és végül barátság szövődik közöttük, ezzel garantáltan a feje tetejére áll a kis „sárkányölő” világa.
Az utóbbi időben elég sokat csalódtam szórakoztató animációs filmek téren, de ezzel némi reménysugár csillant fel. A DreamWorks háza táján úgy gondolkodtak, hogy foglalkoztak már eleget állat vagy felnőtt középpontba állításával, ezért nagyon lelkesen kezelték a helyzetet, és ez volt az első olyan, amiben egy kamasz köré épül a történet. Storyilag is le a kalappal, tényleg látszik, hogy nem összecsapott meló volt, minden egyes apró részlete mesterien megtervezett, bár mindenképpen hasznos húzás volt, hogy Cressida Cowell sikerkönyve alapján készült. Azt szeretném még leszögezni, hogy az utóbbi években ugye nem kimondottan gyerekeknek készültek egyes stílusú animációs mesék, de ez nem azt jelenti, hogy nem fog nekik tetszeni, vagy ne tartanák aranyosnak, csak épp nem az jön majd le nekik, mint egy felnőtt mozizónak. Tehát igenis aranyosak, szerethetőek voltak a karakterek, legyen az ember, avagy jelen esetben sárkány.
És nem elég, hogy csupa kalandos, akciódús, és olykor vicces képkockákat láthatunk sorra, emellé párosul még John Powell a kiválóan kivitelezett zenéivel, aminek köszönhetően még átérezhetőbbé váltak egyes jelenetek, legyen ez vidám, együttérző, avagy szomorkás. Tényleg nem gondoltam volna, hogy ilyen módon tudják majd felkelteni az érdeklődésemet, merthogy eddig nem tartoztak a kedvenc lényeim közé a sárkányok, viszont ezen túl másképp gondolkodok, sőt szóba jöhet egy újra moziban nézés is.
A nagy kérdés, ami számomra nem is volt olyan nagy, hogy 3D vagy 2D, mint a címben is láthatjátok, utóbbit választottam, és ez így akkora élményt tudott nyújtani, ami nem biztos, hogy a 3D-nek is sikerült volna. Ugyanis 3D-nél sokszor éreztem úgy egy-egy film után, hogy mi volt a jelentősége? Kellett ez? Hát most bátran kijelentem, hogy lehet szórakozni „térhatás” nélkül is. A szinkront sem illik figyelmen kívül hagyni, mert abszolút fantasztikus hangokon szólaltak meg a szereplők, és mindenkihez illett. Még ami „szinkron” szerű, és szédületesen jól átjön, az a sárkányok mondandójának kifejezése.
Ezek fényében nekem kétség nem fér, hogy amint megjelenik, szeretném majd felrakni a polcomra DVD formájában, és vagy milliószor újranézni. Hogy mennyit ér pontokban? 10/8, minden gondolkodás nélkül.
12/04/2010 04:14:00 du.
függő
