1/02/2014 06:25:00 du.
függő
A Doki legfélelmetesebb ellenségei, a Dalekok, a Cybermenek, a Síró Angyalok és A Csend is visszatér - épp most, hogy eljött a tizenegyedik Doki idejének vége, és a tizenkettedik életének a kezdete.
Kicsit megkésve bár, de jobb későn, mint soha. Ezúttal spoileres leszek valamennyire, bár kétlem, hogy él olyan rajongó e bolygón, aki ne tudná, hogy eljött Matt Smith továbbállásának ideje. Smith volt az a Doki, akit nagyon nehezen fogadtam be David Tennant után, ugyanakkor az is tény vele kapcsolatban, hogy néhány részt követően nagyon megszerettem. Úgy gondolom, ismét egy kiváló Dokit búcsúztattunk el, és ismét azt érzem, hogy Peter Capaldi kevés lesz ide, de tudom, hogy ez csak a kezdet, bár ezen a tényen akkor is nehéz változtatni.
Smith 47 epizódon át Doktorált, ami nem kis idő, de Tennant még rá is rávert öt epizódot, és majd meglátjuk, Capaldit meddig tartják nyeregben, na meg, hogy majd mire viszi. Ami magát a karácsonyi különkiadást illeti, nem vagyok lenyűgözve. Szép volt, jó volt, de nem varázsolt el annyira, mint mondjuk a The Day of the Doctor. Nem is értem igazán, hogy hol hibáztak, hiszen az ellenségek önmagukért beszélnek, a Dalekokat tartom az egyik legveszélyesebbnek mindközül.
A háttérből leginkább Orla Brady karaktere kapott kiemelt szerepet, akit talán a legjobban kedveltem ebben az epizódban. Újfent megállapítom, hogy Karen Gillan a Doki egyik legjobb útitársa volt és marad is mindig, bár Billie Piperrel felveszi a harcot, de Jenna Colemanhez képest sehol sincs. Coleman teljesen más egyén, és az a Dokikkal is így van, csak ide valahogy túl fiatal, túlzottan… kislányos, ide pedig tökösebb és dögösebb hölgyekre lenne szükség - szerintem. Arról nem beszélve, hogy mostanság nem erőltette meg magát túlságosan.
Várós a közelgő új évad, de egyelőre nagyon nem vagyok lenyűgözve, és nem is biztos, hogy ráugranék azonnal, ha lenne rá lehetőségem. Amennyire bejött az előző különkiadás, ez annyira nem, ami pontokban kifejezve 7/10-két kóstál.
