7/09/2011 06:08:00 du.
függő
Colter Stevens százados (Jake Gyllenhaal) egy száguldó vonaton tér magához, és fogalma sincs, hogyan került oda. Egy Christina nevű ismeretlen nő (Michelle Monaghan) ül vele szemben, aki viszont a jelek szerint azt hiszi, hogy ismeri őt. A százados a mosdóba menekül, ahol a tükörbe nézve egy másik ember arcát látja, a tárcájában lévő személyi igazolvány alapján pedig Sean Fentressnek hívják, és tanár. Ekkor hatalmas robbanás rázza meg a vonatot. A következő pillanatban Colter egy ultramodern elkülönítőben találja magát, ahol egy Goodwin nevű egyenruhás nő (Vera Farmiga) azt követeli, hogy számoljon be mindenről, amit látott. Colter kulcsfontosságú küldetésen vett részt, amelynek célja azonosítani a merénylőt, aki néhány órával korábban elpusztította a vonatot, és aki egy még nagyobb hatóerejű bomba felrobbantásával ezrek megölésére készül Chicago szívében. A „Forráskód” fedőnevet viselő szupertitkos program lehetővé teszi, hogy Colter egy párhuzamos valóságban rövid időre felvegye Sean személyiségét a végzet felé tartó vonaton.
Érdekesnek tartottam az alapötletet, és a bemutató is meggyőzött, hogy nekem ezt egyszer valamikor látnom kell, aminek nemrég jött el az ideje. Duncan Jones előző rendezése, a Hold sokaknak bejött, viszont én szenvedtem rajta, és ehhez képest tök normálisra sikerült a Forráskód, ami kicsit meg is lepett. No, mindegy, a lényeg, hogy a sci-fi rajongóknak megint löktek néhány falatot az asztalra. Az elején még úgy gondoltam, hogy nem lesz itt semmi érdekesség, hiszen a megannyi újrajátszást már akkor tudtam, de végül azon kaptam magam, hogy valamennyire leköt a film, és még ha nem is hibátlan, de legalább nem unatkoztam.
A szereplőgárdából ugye már mindenki ki tudta sakkozni előre, hogy mire lehet itt számítani, és Jake Gyllenhaal, Michelle Monaghan a hátukon Vera Farmigával mindent megtett annak érdekében, hogy jól szórakozzunk. Meg kell hagynom, Gyllenhaal az első néhány replayben még bénáskodott, bár ez lehet a karakterének volt köszönhető, de utána kimondottan bírtam, amit és ahogyan csinál. Michelle Monaghant hiába a főszereplőkhöz sorolják, nekem olyan mellékszereplő szaga volt végig, de legalább korrekten ellátta hivatását. Vera Farmiga nekem még mindig az Erek urában az ász, bár itt jelentősen kisebb szerepet kapott, és csak a vége felé mutogatták őt jobban, nekem mégis úgy tűnt, mintha valahogy félvállról venné az egészet. Átfogalmazom, mert nem vele akadt a baj, hanem olyan könnyedén játszotta a karaktert, mint akinek nem kihívás.
Maga a Forráskód program, amit ugye egy góré irányít, tökéletes példa lehet arra, ami egyszer a világ végső vesztét fogja okozni. Még jó, hogy pontokban adhatok rá 10/6-ot. Egyébként valamennyire érthetetlen számomra ennek a rendszernek a működése, ami olyan nehézkesnek, és nem korunkbelinek tűnt, pedig ugye egyértelműen valahol napjainkban játszódnak az események. Egyszer nézős darab, de ha kimarad, akkor sem veszít vele az ember semmit.
- IMDb
- Magyar bemutató:
