6/04/2013 06:36:00 de.
függő
Egy fenséges vízesés peremén, Afrika szívében terül el Zambézia csodálatos madárvárosa, amit a bölcs és harcedzett Őszkarom vezet. Vijju, a fiatal sólyom hősünk apja Sudár akarata ellenére elhagyja a távoli otthonukat, hogy csatlakozzon a tekintélyes Hurrikán védelmi repülőosztaghoz, akiket Csőrnagy képez ki Zambézia egének védelmére. Vijju édesapja utánaered, de az áskálódó leguán, Budzo foglyul ejti, miközben a menedék megtámadására készül. Vijjunak és a lelki társának, Pihének össze kell szedniük minden repülési tudásukat és egy nagy adag diplomáciát, hogy megmentsék a városukat Budzo szörnyű összeesküvésétől.
Dél-Afrika bevetette magát, így készült el a Zambézia című kalandosnak beállított animációs film, ami bevallom őszintén, őrületesen jó hazai reklámot kapott. Sokkal jobbat, mint amilyen maga a film tudott lenni. A rendező neve ismeretlen, szóval betűkbe sem öntöm, de nem feltétlenül biztos, hogy rajta múlott az egész. Az első percekben a karaktereket sikerült megszeretnem, ami fontos, mert reményt ad, azonban a továbbiakban elég nagy a káosz, és a kiszámíthatóság. Rém egyszerű a sztori, bár ez még nem is feltétlenül lenne baj, ha pár furfangos csavart elhelyeztek volna benne.
Legalább a zenékkel sikerül némileg hangulatba hozniuk, és ugyan mindössze 83 perces játékidővel bír, mégis kétórásnak tűnik. Vártam a végét, mint a messiást, mert elég kevés dologban láttam meg a pozitívumot, pedig erősen próbálkoztam, hogy megtaláljam benne a kreatív dolgokat.
Magáról az animációról vegyes véleményeim vannak, mert nagyjából helytálló ez, persze nem szabad egy DreamWorksös, vagy Pixaros minőséghez hasonlítani, hiszen annak a közelébe sem ér, de ettől még legalább a karakterek megfelelő kidolgozást kaptak. A csalódást inkább a tájak okozták, főleg a messziről pásztázott lombkorona nézett ki úgy, mintha még kidolgozási fázisban lévő képsorokat látnánk.
A szinkron viszont ötletes, és legalább ebben megvoltak azok a nyelvi leleményességek, amelyeket főként a komolyabb animációs filmeknél szoktak alkalmazni, így ez valamennyire kárpótolt a többi hiányosságért. Példának tudom írni az egyik madár, Csőrnagy nevét, vagy a csőrlest.
Nem is nyújtanám hosszabbra eme irományomat, mert egyrészt sajnálom rá az időt, másrészt viszont már összefoglaltam a lényeget, szóval csak óvatosan, bár a kiskorú nézőközönségnél legalább bejövős lehet. 4/10.
Címkék: 
1 megjegyzés:
4? Ennyire unalmas lett volna? Tudom ízlések és pofonok, de én nagyon élveztem az egésznek volt egy olyan korai pixaros hangulata, mikor kevés pénzből egyszerűbb animációt csináltak, de szívvel lélekkel. A karakterek szerethetőek, a látvány összességében is rendben van. A story lehet szörnyen egyszerű, legalább a háttértörténettel feldobták, legalább klappolt minden, gördülékeny volt, egyszer sem ült le. A zene meg baromi jó volt. Mondjuk a Happy Feet Two-ra is 6-ot adtál, nem kellett volna többet várnom erre se, de 4. :( Mindegy, csak sajnálom, hogy nem szórakoztál rajta.
Ami nem tetszett, az a túlságosan magyarosított karakterek, az oké, mert nem látom értelmét ha valakinek van rendes neve, azt miért kell teljesen átnevezni? Nem is értem honnan szedték a legtöbb nevet...(Kai - Vijju, Tendai - Sudár, Shekuru - Őszkarom, Mushara - Bandzsiri, Tini - Csiri, Ajax - Csőrnagy) Ami jó fordítás volt az Ezee karaktere, aki Laza lett, illetve Gogo, aki szerencsére megmaradt.
Amúgy hol a nagy magyar reklám? Azon kívül, hogy rárakták a szinkronhangokat az egyik plakátverzióra, ahol Csifo Dorinán egy halálfejes póló van, nem bírták kiretusálni. :D
Kicsit visszatérve, lehet egyszerű és rövid, de nem pont olyan könnyed szórakoztatást akar nyújtani mint a FF? Szerintem az semmivel sem bonyolultabb ennél, csak itt a közönség 6 karikára lett nyitva. :)
Megjegyzés küldése