A világ legnagyobb show-ja lehetett volna, de még így is messze a legjobb koncertfilm, bár moziba még nem volt szerencsém ilyenhez, de ez tökéletesre sikerült. Először picit dokumentum film-hatást vártam, de szerencsére, nem volt az. A film majdnem két órás, de észre sem vettem, olyan gyorsan elröppent ez az idő. A lényeg, hogy nem kellett csalódnom, nem vártam tőle semmit, de kaptam sok érdekes információt, exkluzív betekintést, hogy is jönnek létre az ilyesfajta koncertek, mennyi ember munkája, és nem csak sima munka, hanem összehangolt. Azt még leszögezném, hogy nem vagyok Michael-fan, de mikor a végén kijöttem a teremből, azt kell, hogy mondjam, tudott olyan dolgokat, amiket mai napig nem tud senki, hát, na, azért csak A pop királyáról beszélünk.
Rengeteg munka volt belefektetve, és ez még csak a próba volt, említette is, hogy nem eresztette ki úgy istenigazából a hangját, spórolt vele a nagy turnéra, amivel visszatérhetett volna.
Továbbá megemlíteném, hogy akik vele együtt dolgoztak, zenészek, koreográfusok, dobosok, basszusgitárosok, zongoristák, nem keveset kellett felmutatniuk, ide csak a profik kerülhettek be köreibe, de ez érthető is. Ami még nem volt kis dolog, a táncosok kiválasztása, több 100 táncos közül kellett kiválasztani kevesebb, mint 20-at, és ide nem volt elég táncolni, itt érezni, átélni kellett azt, ugyanis ha ez nem volt meg, esélye sem volt az illetőnek bekerülni, úgyhogy tényleg mély hajlongás előttük is, mert néha csak ámultam-bámultam milyen mozdulatokat levágtak tizedmásodpercek alatt.
Michael elvárása sem volt kicsi, nem volt elég, ha nagyon jó volt, sőt még a tökéletes sem, olyannak kellett lennie mint a lemezen, és itt szó sincs playbackről! Ő irányított mindenkit, ha valami nem tetszett, addig csinálták, míg szerinte jó nem lett, és ennek sikerülnie kellett, és sikerült is. Azok közül, akik vele dolgoztak, mindenki egytől-egyik imádta és tisztelte őt, valamint a zongorása azt is elmondta, hogy ő szerény ember volt, nem nagyképű, ami a mai világba ritka! Mindig a tökéletességre törekedett, itt most lehet jönni a szennysajtóval, de nem érdemes, az más tészta, és ki tudja mi igaz belőle.
Rosszat nem akarok, és nem is tudok róla mondani, itt egy olyan filmhez lehet szerencsénk, ami olyan földi ember számára kihagyhatatlan, aki csak egy picit is szerette a dalait, mint én is, így utólag én is ezt mondom, aki teheti, menjen és nézze moziban, amit már csak 1 hétig tehetünk! Ki tudja, mi lett volna belőle, ha ezek nem csak próbák, hanem élő koncert, itt még a jelmez bemutatásra sem került sor, ugyanis nem jutottak el odáig. Ez tényleg nagyot szólt volna, de ami biztos, alig várom, hogy hazavihessem DVD-n és megnézhessem újra. Ami még kellemes volt, ahogy néztem a filmet, vártam, hogy mi fog következni, mondhatni izgatott voltam, ami nem kis teljesítmény egy koncertfilmnél, sőt, egyáltalán a mai filmeknél, mert hát sokszor lehet tudni, mi lesz a vége.
Részemről éri a 10/10-es osztályzást, és nem mert elfogult vagyok, hanem mert tényleg minden a helyén volt, tetszett, a rendezőnek is nagy elismerés jár, amiért a 80 órás anyagból sikerült ilyen koncertfilmet összevágni, és ha jól emlékszek, erre mindössze ~3 hónapja volt, szép munka!
Rengeteg munka volt belefektetve, és ez még csak a próba volt, említette is, hogy nem eresztette ki úgy istenigazából a hangját, spórolt vele a nagy turnéra, amivel visszatérhetett volna.
Továbbá megemlíteném, hogy akik vele együtt dolgoztak, zenészek, koreográfusok, dobosok, basszusgitárosok, zongoristák, nem keveset kellett felmutatniuk, ide csak a profik kerülhettek be köreibe, de ez érthető is. Ami még nem volt kis dolog, a táncosok kiválasztása, több 100 táncos közül kellett kiválasztani kevesebb, mint 20-at, és ide nem volt elég táncolni, itt érezni, átélni kellett azt, ugyanis ha ez nem volt meg, esélye sem volt az illetőnek bekerülni, úgyhogy tényleg mély hajlongás előttük is, mert néha csak ámultam-bámultam milyen mozdulatokat levágtak tizedmásodpercek alatt.
Michael elvárása sem volt kicsi, nem volt elég, ha nagyon jó volt, sőt még a tökéletes sem, olyannak kellett lennie mint a lemezen, és itt szó sincs playbackről! Ő irányított mindenkit, ha valami nem tetszett, addig csinálták, míg szerinte jó nem lett, és ennek sikerülnie kellett, és sikerült is. Azok közül, akik vele dolgoztak, mindenki egytől-egyik imádta és tisztelte őt, valamint a zongorása azt is elmondta, hogy ő szerény ember volt, nem nagyképű, ami a mai világba ritka! Mindig a tökéletességre törekedett, itt most lehet jönni a szennysajtóval, de nem érdemes, az más tészta, és ki tudja mi igaz belőle.
Rosszat nem akarok, és nem is tudok róla mondani, itt egy olyan filmhez lehet szerencsénk, ami olyan földi ember számára kihagyhatatlan, aki csak egy picit is szerette a dalait, mint én is, így utólag én is ezt mondom, aki teheti, menjen és nézze moziban, amit már csak 1 hétig tehetünk! Ki tudja, mi lett volna belőle, ha ezek nem csak próbák, hanem élő koncert, itt még a jelmez bemutatásra sem került sor, ugyanis nem jutottak el odáig. Ez tényleg nagyot szólt volna, de ami biztos, alig várom, hogy hazavihessem DVD-n és megnézhessem újra. Ami még kellemes volt, ahogy néztem a filmet, vártam, hogy mi fog következni, mondhatni izgatott voltam, ami nem kis teljesítmény egy koncertfilmnél, sőt, egyáltalán a mai filmeknél, mert hát sokszor lehet tudni, mi lesz a vége.
Részemről éri a 10/10-es osztályzást, és nem mert elfogult vagyok, hanem mert tényleg minden a helyén volt, tetszett, a rendezőnek is nagy elismerés jár, amiért a 80 órás anyagból sikerült ilyen koncertfilmet összevágni, és ha jól emlékszek, erre mindössze ~3 hónapja volt, szép munka!
- Trailer:
1 megjegyzés:
Nagyon jó cikk! Köszönjük Emese :D
Megjegyzés küldése