A történet egy lányról szól, aki családjával él, és megtörténik a legrosszabb, ami egy család életében megtörténhet, egy őrült útjába tévedve gyilkosság áldozatává válik. Halála után saját mennyországából tekint le családjára, ahol mindenki a maga sajátos módján próbál megbirkózni halálának feldolgozásával, és a gyilkosra, aki nincs is olyan messze a családtól, mint azt bárki is gondolná.
A film alapjait Alice Sebolt komoly irodalmi elismerést arató bestsellere szolgáltatja, amit Peter Jackson elég egyedi módon vitt vászonra, gondolok én itt a meseszerűség és a dráma kiváló ötvözésére, valamint a régi vágású képi világra, ugyanis a film 1973-ban játszódik. Végig izgalomban és feszültségben tudott tartani a kíváncsiság miatt, amit sugall, és ez manapság egyre kevesebb filmre jellemző. Bejött az a megközelítés, hogy magát a gyilkosságot csak közvetetten mutatták be, és nem a vér játszotta a főszerepet. A filmet nézve a kislány szemein keresztül sok dologra rájön az ember, amit a való életben nem is gondolna, hogy az akár úgy is lehet.
Főszereplők alakításával az égvilágon semmi gond nem volt, Peter Jackson tudta milyen fába vágja fejszéjét és az erre legmegfelelőbb színészeket toborozta össze. Legyen az a mindössze 16 éves főszereplő, Saoirse Ronan, vagy a több tapasztalattal rendelkező Rachel Weisz, illetve Mark Wahlberg, akik a lány szüleit alakítják. De mindenképpen említendő a gonosz megformálója, Stanley Tucci, aki elég őrültre tudta venni a figurát, hogy hihető legyen a szerepe. Úgy igazából negatívumot nem is nagyon tudok felsorolni, mert tetszett, amit láttam.
Összességében teljesen realisztikus, csodás film a családról és a szeretetről, egy egyedi történettel, ami magával ragad. Mindenkinek ajánlani tudom, aki szereti a misztikus drámákat, mert ez közéjük tartozik, méghozzá 10/7-es szinten.
- IMDb
- Trailer:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése